HTML

heti5kepregeny

Teljesen személyes benyomások képregényekről, hátha előbb-utóbb összeáll az a fránya katalógus... + Gabi javaslatára kiírom, hogy egyéb képregényes dolgok is vannak már itt.

Friss topikok

  • -Szűcs Gyula-: Még mindig ez a világ legviccesebb képregénykritikája! :D (2016.12.15. 18:29) Szűcs Gyula – Budai Dénes: Cafe Postnuclear (2015)
  • NickelADeón: @woeisme815: Frissül, csak ritkán :) (2015.01.14. 10:48) Ma kaptam...
  • m.o.z.s.o.: most látom, hogy idézted a blogomat! köszönöm, és remélem, olvasóidnak is tetszett az ajánló és a ... (2014.02.16. 00:02) Mostanában nézendő...
  • woeisme815: Ritka ma az olyan blog, ahol nem cserélik le a mondatban egy-egy szép magyar szavunkat angolra. Ör... (2014.02.03. 20:35) Bolhás leszel...
  • Bayer Antal: Hát ez valóban nagyon szép fogás, és igen, érdekli a Képregénymúzeum blogot. :) Amennyire utána t... (2014.01.15. 11:15) 1936-ból a bolhapiacon

Linkblog

Kedvenc rajzolók I.

2009.06.16. 11:31 NickelADeón

Nem szeretem a rövid történeteket. Ez lehet hogy azért van, mert kevés ilyet olvastam, ami meg magyarul megjelent, azok között ritka ami hat rám. Nem mondom, hogy nincs nekem tetsző, csak nagyon ritka. A kivételek közül az egyik Alan Moore Another Suburban Romance című kötete, melyet Juan Jose Ryp illusztrált. A rajzoló amúgy is nagy kedvencem, bár csak a Black Summer, a Frank Miller-féle Robotzsaruból az első öt rész, a Wolfskinből két rész és az ASR vannak a polcomon, így is nagy-nagy kedvencem mondjuk Chris Weston és mások mellett. Ryp az egyik legrészletgazdagabb rajzoló, üvegkitörés, robbanás, fröccsenő vér, falak repedései, juhászkutya szőre, grefiti mind-mind mikroszkopikus részletességgel vannak ábrázolva. Van egy kis bajom azért Juannal, fekete-fehérben ezerszer jobb, mint színesben. Ez még nem baj, az a baj, hogy a legtöbb munkáját kiszínezik.

Alan Moore-t pedig azért szeretem, mert ő is ritka madár. Ritkák azok a képregények is – s ezek a valódi képregények – melyek kizárólag ezen médiumfajtán élnek meg, és ritka az az alkotó, aki annyira ért a képregényhez, hogy az olvasó úgy érzi: ezt a művet se megfilmesíteni , se prózásítani nem lehet, csak képregényben tudom elképzelni, minden más csak rosszabb lehet. Moore ilyen alkotó. Olvasván mondjuk Neil Gaiman egyik évben az Eisner-díj átadáskor elmondott nyitóbeszédét – sokan törekszenek erre, de keveseknek sikerül. Gaimannak is vannak művei, melyek csak így működnek, de számomra ő például olyan, hogy prózában erősebb volna sok képregénye.

Alan Moore-nak viszont sok-sok olyan képregénye van, melynél azt érzem, hogy képregényt olvasok. Hogy csúszik-ugrik-pattan bennem valami, hat rám. Nem csak elolvasom, félreteszem, hanem újraolvasom, visszalapozok, borzongok, és érzem, hogy KÉPREGÉNYT olvasok.

Az Another SR című kötetből az első „sztori” a kedvenc képregényem, abszolút nem epikus, hanem lírai mű, de ez a líraiság nem könnyedséget vagy költői nyálasságot jelent, hanem versszerű hatásmechanizmust, ami csak képregényen működhet. Tömör, rövid, tökéletes.  Arról szól, hogy valaki lemegy az utcára.

 

 

 

 

 

 

 

Cím: Another Suburban Romance

Szerző: Alan Moore

Rajzoló: Juan Jose Ryp

Kiadó: Avatar

Megjelenés éve: 2003.

Eredeti ár: 8 dollár

Formátum: 25.2 x 16.2 x 0.4 cm

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://heti5kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr271188476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.