Egy magánlevelet idézek, remélem írója (Balogh Attila) nem haragszik meg érte, ez a befogadói hozzáállás volt a leginkább megértő a művel szemben:
"Kedves Laci!
nemhogy megkaptam a képregényt, de pár nap alatt el is olvastam - több "adagban" kellett túljutni rajta, mert nem egyszerű "eset".
Nagyon különös élmény volt, amit azóta sem tudok feldolgozni. Mindenképpen tetszett, különösen az egyéni hangvétel, megközelítés, az, ahogyan az "eszelős fantázia" ilyen direkt módon reflektál a "ma és itt" témáira, összefüggéseire. És ehhez adódik még az igazán különös rajzstílus, ami láttán az egyszeri olvasó jóformán végig azzal küzd - és ez a "küzdelem" fontos eleme a befogadás folyamatának, azt hiszem -, hogy eldöntse, merőben amatőr ákombákomok ártatlan firkálójának, avagy egy mesteri stílusteremtő és -parodizáló grafikusművésznek a munkáját látja. És, azt lehet mondani, ez a döntési folyamat nem is igen zárul le, mire az ember a történet végére él. Na, már amennyiben egyáltalán beszélhetünk a történet "végéről". "Történetről" nem is beszélve.
És akkor még ott a dilemma, hogy az egyszeri olvasó várjon-e folytatást, avagy a félbehagyottság ugyancsak egy furmányosan kimódolt dramaturgiai trükk...
Szóval, akárhogy is, igen különös élményt nyújtott nekem ez a mű, és remélem, még sokaknak."
Cím: Viszlát, Eger!
Szerző: Lénárd László
Rajzoló: Lénárd László (borító: Kovács "mimus" András)
Kiadó: Trafik Novel (c. by dala)
Megjelenés éve: 2008.
Eredeti ár: 490,-
Formátum: fénymásolt, A5 - nyomatonként eltérő minőségben
