Csehországban nem volt szerencsém a képregényekkel. (Nem úgy a sörökkel. (És persze a természeti és épített szépségekkel.) Édesapám 57-58 évesen épp egy nemzetközi senior tájfutó versenyre ment, s megkérdezte van-e kedvem velük tartani, s miért ne lett volna. Sejtettem, hogy számomra sörtúra lesz a dolog vége, de ez nem volt ellenemre. S miért lett volna. Kis falubeli házi világos és barna sörtől Pilzen főteréig hosszú volt az út, és változatos.)
Először kisebb voltam még, de már Csehország volt, nem Cseszkó, csak Tomb Raidert láttam az egyik város trafikjánál, nem vonzott annyira, mint ha valami ismeretlen szuperhős lett vón, s bár bántam, nem bántam meg a vétel elszalasztását. Másodszor pár éve jártam Prágában, de jaj, épp vasárnap. Még kétnapos képregényfesztivál se volt. A boltok hosszú-hosszú polcai roskadoztak a cseh Sin Cityktől, Superman-ektől, hazai áruktól. Vajon jól láttam-e?
Mindegy. Ez az egy cseh nyelvű képregényem van most, féltve őrzöm, fontos emléke "csehországi csalódásaimnak".