HTML

heti5kepregeny

Teljesen személyes benyomások képregényekről, hátha előbb-utóbb összeáll az a fránya katalógus... + Gabi javaslatára kiírom, hogy egyéb képregényes dolgok is vannak már itt.

Friss topikok

  • -Szűcs Gyula-: Még mindig ez a világ legviccesebb képregénykritikája! :D (2016.12.15. 18:29) Szűcs Gyula – Budai Dénes: Cafe Postnuclear (2015)
  • NickelADeón: @woeisme815: Frissül, csak ritkán :) (2015.01.14. 10:48) Ma kaptam...
  • m.o.z.s.o.: most látom, hogy idézted a blogomat! köszönöm, és remélem, olvasóidnak is tetszett az ajánló és a ... (2014.02.16. 00:02) Mostanában nézendő...
  • woeisme815: Ritka ma az olyan blog, ahol nem cserélik le a mondatban egy-egy szép magyar szavunkat angolra. Ör... (2014.02.03. 20:35) Bolhás leszel...
  • Bayer Antal: Hát ez valóban nagyon szép fogás, és igen, érdekli a Képregénymúzeum blogot. :) Amennyire utána t... (2014.01.15. 11:15) 1936-ból a bolhapiacon

Linkblog

Van-e nálunk underground comix?

2014.01.08. 11:50 NickelADeón

Szabó Zoli előadását sajnos nem hallottam, így nem tudom mit mondhatott Szegeden, erről (is) szóló előadásában.

Azért jött elő a téma, mert az 5Panelsnél is felmerült már, hogy mondjuk egy érdeklődő azt kérte, ajánljanak neki underground képregényeket. Hogy mi ez meg hogy mitől az, arra már nem került sor, mert a válaszadó nem tudott neki felelni, nem tudta, mit ajánljon a választékból.

A gondolataim is inkább meglátások, mint konkrét hivatkozások.

Underground képregény? Mi lehet az? Hát ami nem mainstream egyrészt. De ez kevés. A képzetemben van mainstream képregény, kísérleti képregény és külön osztály a klasszikus underground. Nagyjából ez a három kategória lefedi a formai és a tartalmi különbségeket. És nem lehet elmenni a gazdasági vonatkozás mellett sem (példányszám)

Mi jellemezheti a mainstream képregényt?

- Könnyű közérthetőség.

- Nagy példányszám.

- Elsősorban szórakoztató jelleg.

Mi jellemezheti az undergroundot?

- A közérthetősége lehet könnyű, de lehet komolyabb befogadói hozzájárulást igénylő mű is.

- Kisebb példányszám.

- Elsősorban társadalomkritika, azaz ellenkultúra.

Mi jellemezheti a kísérleti képregényt?

- Bármi, ez a kategória nagyon tág.

- Közérthetősége nehezebb, formája, tartalma miatt is. Elég nagy befogadói türelem és elmélyült olvasói hozzáállás szükséges hozzá.

- Kisebb példányszám.

- Elsősorban egzisztencia-bemutatás, akár személyes, akár képzelt szereplővel, ál-ellenkultúra valójában.

Nemzetközi példákat hozva.

- Mainstream nekem Batman, de a MAUS is. Ez utóbbi átmenet az undergroundba, de nem elsősorban társadalomkritikus, hanem szórakoztató-elgondolkodtató mű.

- Underground a Zap!, Crumb művei például.

- Kísérletinek mondom mondjuk Woodring Frank-jét, vagy Chris Ware munkáit, a pár éve megismert Lamelos-csoport munkáit is.

Átmenetek vannak, meg lehet ide is oda is tartozni, alapvető különbségeket a felsorolt tulajdonságokban látok.

Magyar példák

- Mainstream - mostani időben a példányszám eleve kizárja azt, hogy legyen, kivéve talán nagyobb példányszámú kiadványokat, a Slusssz Kulcs Klán jut eszembe. Tartalmilag az 5Panels művek ide tartozhatnak. Néhány MKA-mű, főleg az adaptációk, ezen túl Felvidéki Miklós művei, de Lakatos István Lencsilánya is. Reprezentánsa A munka gyümölcse lehet, mely ugyan egy problémát vet fel, de ez inkább áltársadalmi, mint igazán az, inkább elgondolkoztat és szórakoztat. Johnny Fellow. Régebbről szinte minden ideillik, a testőrség (Zórád, Sebők, Korcsmáros, Fazekas) munkái is.

- Underground - aki talál színtiszta ilyet magyarul, jelentkezzen. Elsősorban a társadalmi jelenségekre való reflektálás hiányzik. Mlinkó Zoltán képregénye hasonló, de ez formailag kísérleti képregény.

- Kísérleti: Oravecz Gergely, a Semmi, és hiába néznek ki szépen sokszor az MKA-képregények, ezek közül párat tartalmi része miatt ide tennék.

Vass Robit hova tegyem?

Ez a felosztás önkényes, megérzésen alapul, de nem a szokásos szerzői vagy nem szerzői tengelyen képzeli el a képregények rendszerét.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://heti5kepregeny.blog.hu/api/trackback/id/tr745746539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2014.01.10. 08:22:28

Nem tudom, mennyire van értelme ilyen felosztásnak manapság, különösen a magyar képregény tekintetében, hiszen az amerikai undergroundot eredetileg valóban az alacsonyabb példányszám és a korlátozott (vagy az általánostól eltérő) elérhetőség különböztette meg a többitől (amit akkor még nem neveztek mainstreamnek, ez egy fiatalabb kifejezés, és inkább az alternatív a párja). Ahogy te is írod, nálunk ez a két tényező eleve szinte magyar képregényt "alternatívvá" minősít.

Az is megnehezíti a besorolást, hogy a Maus kőkemény undergroundként indult, de ma már valóban furcsa lenne annak nevezni, hiszen mindenhol kapható, úgyszólván mindenki tud a létezéséről. Kisebb mértékben, de igaz ez Crumb munkáira is.

De ha mindenképpen kell "igazi" magyar undergroundot mondani, akkor a Fa*zzine feltétlenül ebbe a kategóriába tartozik, sőt érzésem szerint ez az egyetlen olyan kiadvány az utóbbi évekből, amely ide sorolható.

Ami a kísérleti képregényt illeti, megint csak meghatározási problémával állunk szemben. A vizualitás irányából közelítve a magyar képregények közül legfeljebb a Rohamban megjelent némelyik mű sorolható ide. Gondot jelent az is, hogy a kísérletezésnek ez a kifejezetten vizuális fázisa a nyugat-európai képregényben az 1970-es és 1980-as években volt a csúcson, és nagyon úgy néz ki, hogy a képzőművészeket már nem nagyon érdekli (bár természetesen vannak izgalmas kivételek, a legújabb, amit említeni tudnék, Dmitri Planchon Blaise című, sajátos kollázstechnikával készült sorozata).

A kísérletezések manapság leginkább a történetmesélésben folynak, és ennek a "mozgalomnak" valóban Chris Ware a fő képviselője, nálunk meg Baranyai András munkáit lehetne említeni, szintén a Rohamból.

Oravecz Gergely izgalmas elgondolkodásai a képregényről érzésem szerint nem feszegetik a képregénynek, mint olyannak a korlátait, úgy gondolom, hogy sokkal inkább egy személyes fejlődési folyamatnak a része. Hasonlóképpen a Semmiről is leginkább azt gondolom, hogy kiérlelődött benned egy olyan kifejezésmód, amely ötvözi a mondanivalódat a technikai tudásoddal. Kísérletnek kísérlet, de sokkal inkább személyes kísérlet, mint egy új képregénykészítési mód, még akkor sem, ha magadtól találtál rá. Vagyis ezek szerintem a te kategóriáid szerint közelebb állnak az "undergroundhoz", mint a kísérleti képregényhez. De a fősoodor/alternatív ellentétpárban mindenképpen az utóbbihoz tartoznak.

NickelADeón 2014.01.13. 09:55:32

@Bayer Antal: Köszönöm a reakciót.
A szakkifejezések tartamai tényleg mások, én nem egészen erre gondoltam, hogy underground comix, experimental és társai. Csak sajnos odavetettem ezt a bejegyzést.
Azt hiszem, az alternatívon belül próbáltam különbséget tenni képregények között. Zenei példával, ahogy a Kontroll Csoport vagy a Sziámi is alternatív volt, és később a Kispál is, mégis az előbbiek komolyan rendszerkritikusak voltak, így politikusok is. Az utóbbi ehhez képest tinglitangli, beleilleszkedik a rendszerbe, nem szövegeivel, hanem hozzáállásával, szellemével lázadt az uralkodó zenék ellen (vagy csak egyszerűen zenéltek, de ezt lehet belehallani)

A kísérletnek azt gondolom, több fajtája van. Lehet formai (Baranyai), tartalmi, narrációs, meta-kísérlet is. OG és az én képregényem se felel meg a standard formai követelményeknek (képkocka, szóbuborék), emellett a Semmiben még azt is csináltam, hogy a kis rágcsáló több képen nem hasonlít magára, így elvileg (gyakorlatilag nem) sérül a harmadik alapelem, a főszereplő beazonosíthatósága (nem teljesen, de van benne pár kép, hogy ha kivesszük és egymás mellé tesszük, nem ugyanazt a szereplőt mutatja)
Ettől még nem kísérleti (mint Ware vagy Baranyai), valóban, csak nem standard (és főleg hazánkban, hiszen máshol ezeket már eljátszották).

Így lusta bejegyzésemben az undergroundnak azt nevezném, ami tabukat döntöget (szex, drogok, vallás, politika vagy társadalmi jelenségek), kísérletinek a nem ilyen jellegű, de nem standard képregényeket, fősodrosnak meg mindent, ami nem ezek.
A Fuzzine nekem - bár tabukat szólít meg - inkább egy kiáltás, valahogy egy performance-ra emlékeztet, de öncélú, értelmezésemben pedig az underground nem az.
Hát, beszélgessünk még...

Bayer Antal · http://neroblanco.blog.hu 2014.01.13. 10:02:12

@NickelADeón: Ha szeretnél még jobban összezavarodni a képregényes underground területén, érdemes belenézned ebbe a kategorizálásba: www.comixjoint.com/guidetobrowsing.html

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2014.01.14. 04:17:53

"Így lusta bejegyzésemben az undergroundnak azt nevezném, ami tabukat döntöget (szex, drogok, vallás, politika vagy társadalmi jelenségek), "

Akkor a BL mangaantológiák (pl. BLush) undergroundak lennének. :)

(Személy szerint én a scanlationokat, az illegális fordításokat nevezném a magyar képregényes undergroundnak. Még ha itt-ott ki is látszik a föld alól. :))

NickelADeón 2014.01.14. 17:02:58

@Komavary: "Személy szerint én a scanlationokat, az illegális fordításokat nevezném a magyar képregényes undergroundnak." Hát igen, végül is ez az igazi földalatti mozgalom :)

Jó, nem tabukat döntöget, hanem elemzi, feltárja a problémát és szembesíti a befogadót velük :)