Tegnap egy régi Fantomot lapozgattam (1992/4, 23. sz. Rőtszakáll árulása)
Hirtelen szembe jött ez.
Mi a magyarázat? Nem tudom. Még Harza Tomi se tudja. Talán az egykori szerkesztőt kellene megkérdezni.
(Most nézem, hogy Bayer Antal volt a felelős szerkesztő. Talán ha idetéved, elmondja, mi volt ez)
A szövegkörnyezet valamennyire kizárja, hogy vicc vagy irónia, hiszen a többi hír komoly.
Ti tudtok erről valamit?
egy Stark Attila kiállítás-megnyitó. Itt. Kihagytam. Hétvégén pótlom magát a kiállítást.
Tegnapelőtt meg Read Comics on Public Day volt. Az is kihagytam, bár a kertben olvastam Alfot és Jövendő múlt napjait, valamint Agatha Christie-t. Annyiban nyilvános a hely, hogy átlátni a kerítésen, szóval nem igazán érvényes. Tervem az volt, hogy a Gellért-hegyen olvasok, de az utolsó pillanatban (nem volt rá szervezve semmi) elfelejtettem. Kár, hogy ez így elsikkadt itthon.
Egy napra rá, hogy kiderült, az Olvasás éjszakáján lehet, hogy könyv- vagy képregényjelzőt készítünk majd az egyik könyváruházban, és javasoltam, hogy strip legyen rajta vagy csak egyszerű illusztráció, a bolhapiacon ezt találtam az ingyen elvihető dolgok között. Igaz, ez nem strip, hanem talán egy filmrészlet (a képkockák száma nem stimmel), de azért nagyon jól néz ki.
A másik darab egy találmány reklámja. Lehetne Vasember átalakított EMP-s kesztyűje is, vagy ha Magneto-nak elfogyna az ereje, ezzel is magához vonzhatna kisebb vas- és acéldarabokat. Mindenesetre elég látványos és érdekes darab, a kibocsátó szervezettel együtt.
A második alkotótól már rég láttunk képregényt. Addig is itt egy kitakart nőalak a Hancúr Párbaj társasjátékból (nincs meg, de nem is lenne jó, hiszen a grafikákat nézegetném). Derékváltozás.
két kötetet egy kollégámtól. Vannak még rendes emberek :)
A Falomlás nem volt meg nekem, bármilyen meglepő ez a magam számára (hiszen ismertem). Elég drága lett az utóbbi időben, és valamiért nem vettem meg, pedig gyűjtöm az "alig régi" magyar nyelvű cuccokat.
Biztos mindenki ismeri, a berlini fal lebontásához kapcsolódik, 1990-ben jelent meg egyszerre tizenhárom országban. A Tartalomjegyzék magáért beszél. Akármilyen koncepciózus kötet, vannak benne szép és jó dolgok.
Még egy albumot kaptam. Ez pedig egy bukés illatú, egyébként gyönyörű állapotú Asterix in Britain, a Brockhampton Press kiadványa, negyedik nyomás 1973-ból, idén 40 éves és nagyon szép a papírja.
Na nem egészen, hanem csak a Forbidden Planet. Ami nagy bolt, de leárazásban is verhetetlen.
Néhány példa, amiket Tomi most hozott.
Időrendi sorrendben az első a Fliegende Blätter, melyből egy borítót hoztam haza a bolhapiac ingyenes részéről. Viszonylag régi lehet, hiszen ez a hetilap ezzel a kiadóval 1928-ig jelent meg.
Biztosan ismerős a címe, ebben jelentek meg annak idején Wilhelm Busch munkái is. Elérhető a teljes kiadás, egy nagyon szép archívumban. Érdemes megnézni, mert ilyen alaposan kidolgozott rajzokat nem látni már, túlhaladt rajtuk az idő gyors motorkerékpárja.
Pár tíz forintba került a többi kiadvány. Először egy harmadik évfolyamos Füles, benne az Egri csillagok - Korcsmáros és az Odüsszeia - Szecskó Tamás. Címlap: Zórád Ernő. Ez a szám egyébként már megvolt nekem, de Zórádból sose elég. 1959-ből.
1969-es spanyol kiadású gyufásskatulya-könyecske, Turpi úrfi kalandjai.
Az egy oldal szöveg-egy oldal kép felépítésű kötetben a képek külön is olvashatók, a sarokban pörgetős rajzfilm.
1970-ben, a Pif 89-es számában jelent meg Corto Maltese À cause d’une mouette című epizódja. Részlet egy borítóvesztett példányból.
Utolsóként egy lengyel képregénymagazin 1978-ból. Igényes, szép kiadvány tele jó képregényekkel, például a híres Kajko és Kokosz (vajon kiről koppintotta őket az alkotó).
A kiadvány címe is jó, csak javasolni tudom.
Kedves ismerősnek adtam képregényeket, Viszlát, Egert és BMX-kölyköt. Ő elhozta az otthon talált dolgait, Nemere-Hauit, Zórádokat. De elmondta, hogy nem tudja összekötni fejben a képeket, képtelen képregényt olvasni. Pedig egyetemet végzett, olvasott, művelt, fogékony ember.
Újra előjött. Hogy talán rosszul csináljuk. Hiszen ki képes képregényt olvasni?
Csak, aki gyerekkorában szokta ezt a kifejezési formát.
Ahogy verset se tudnak néhányan dekódolni, sőt, néhány embernek egy egyszerű film is gondot okoz, minden szoktatás kérdése.
Kezdjünk gyerekképregényt írni? Legyenek kétévente tematikus évek, mikor minden képregényalkotó ráfekszik erre? Írjunk a Cartoon Network magazin és a Sipder-man és a Geronimo Stilton mellett hazai gyerekképregényeket?
Ezt látom most a megoldásnak, hiszen máshogy csak egymásnak írunk megint, évekig, egész életünkben, annak a 100-200-300-500 embernek, aki képes képregényt olvasni itthon.
Még aznap megcsináltam ezt a képet, de csak most teszem ki. Nekem nagyon hasonlítottak egymásra Roddy Piper pankrátor (és a They live! c. pöpec ötletet és nagyon jó jeleneteket tartalmazó, de marha unalmas film főszereplője) és David Boller svájci képregényrajzoló. A lelkesedés, a kisugárzás na meg a hajszerkezet...
valahol mélyen a csendet hordozza, akár a legnagyobb zaj közben is.
Mint ezek az illusztrációk, Dan McPharlin-tól.
Találtam véletlen egy igen jó tematikus tumblert, Moebius-ról,ről)
... megnézni, ha kész lesz, a Stripped című dokut, mely azt boncolgatja, mi lesz az eredendően sajtóműfajjal, a comic strippel, a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásával.
