Régen szeretném vendégírónak, mert nagyra becsülöm tudását és kíváncsiságát, khmm ilyen jellegű kockaságát. Remélem, hogy találkozunk még itt (is) írásaival. Hail to talgaby!

A mai nap (2010. július 12.) a Harvey-díj bizottsága egy sajtóközleményben bejelentette, mely alkotókat illetve sorozatokat jelölik a 2010-es díjakra. Mivel az Eisner-díj jelöltjeit már kicsit korábban bejelentették, ez most módot ad egy kis összevetésre.
Ám előtte egy kis háttér azoknak, akik nem tudnák, mik is ezek.

Az Eisner-díj a rövid életet megélt Kirby-díj (egyik) szellemi utóda, úgy is nevezik, hogy a képregények Oscarja. És ez a megjelölés évről évre egyre inkább megállja a helyét. Will Eisnerről, a képregények egyik legnagyobb amerikai úttörőjéről kapta a nevét, a kiosztására minden évben a San Diego-i Comic Conon (Képregényfesztivál) kerül sor. A díjakat egy öttagú, változó tagösszetételű zsűri ítéli oda számos kategóriában.

A Harvey-díj névadója Harvey Kurtzman, akit talán onnan lehet leginkább ismerni, hogy ő alapította a MAD magazint, de ezen kívül számos módon segítette az amerikai képregényes élet fejlődését a XX. század második harmadában. A díjat évente osztják ki, de a helyszín és az időpont gyakran változik. Egy zsűri helyett szavazásos alapon döntenek a nyertesekről, ám szavazni csak a szakmabeliek szavazhatnak meghívás vagy képregénykiadókhoz küldött szavazói lapok segítségével. Így ezt a díjat gyakorlatilag szakmai díjnak is tekintik.

És pont ez szokott lenni az utóbbi időben a gond az Eisnerrel... hiába dönt egy zsűri, mégis egyre inkább közönségdíjnak érződik, vagy, hogy a fentebbi hasonlathoz térjek vissza, az Oscarhoz hasonlóan itt is olyan döntések születnek,amik az olvasókat és a szakmát is meg tudják időnként lepni. Talán emiatt is, de mintha az utóbbi pár évben a figyelem egyre inkább kezdene a Harvey-díjra terelődni, mint ahogy a filmeknél is az Oscar előtt kiosztott Golden Globe egyre rangosabbnak számít.

De most inkább a konkrét jelö9lések.
Az Eisner-jelöléseket többek között a következő linken lehet megtekinteni:
http://www.comicsbea...ions-announced/
A Harvey-díjé pedig itt található:
http://www.newsarama...010-100712.html

Amit érdekes megnézni, hogy miben tér el az Eisner a Harvey-tól, avagy mi az a szakma szerint, amit nem kellett volna jelölni díjra vagy épp fordítva: mi az, ami méltatlanul kimaradt az Eisner jelöléseiből.

A legjobb íróknál két átfedés van csak, Mark Waid és Geoff Johns. Részemről utóbbit továbbra sem értem, mert az elmúlt négy évben a munkái minősége egyre rohamosabban kezdenek romlani, ám Waid az Irredeemable-jével gyakorlatilag ismét berobbant a szakmába, és várható módon mindkét díjban söpörni fog.

Ám a Harvey itt sokkal átgondoltabbnak tűnik mégis, mert míg az Eisnerre olyanokat jelöltek, mint James Robinson botrányosan olvashatatlan Cry for Justice-e vagy Bill Willingham szürke középszerűségbe süllyedt, kifulladni látszó Fables-e és Ed Brubaker tavalyi, legjobb esetben is közepes munkássága, a Harvey-ra esélyes még az egyik legfigyelemreméltóbb ifjú tehetség, Jason Aaron, az Image-et most szinte egymaga a vállain hordozó Robert Kirkman, aki képes volt teljesen új életet lehelni a lassan tíz éve futó Walking Deadjébe, és Jeff Kinney, egy ifjabbaknak szóló, a Harvey-bizottság által kiemelten nagy figyelmet kapó sorozat alkotója.

A rajzolók közül az Eisnernél szinte már szégyen, hogy kimaradt Frank Quitely, aki az All Star Superman után egyik legszebb művét hozta tavaly a Batman & Robin első három számában. Kár, hogy a színezést úgy tönkretette az amúgy tehetséges Alex Sinclair, aki viszont Eisner-jelölést kapott ezért, de Harvey-t már természetesen nem. De a Harvey-n üde színfolt David Petersen is, a Mouse Guard alkotója, akinek a felbukkanását a képregényes életben hatalmas döbbenet kísérte, ugyanis senki se tudta, hogy ez a mérhetetlenül tehetséges fiú honnan bukkant fel. Eisneren kapunk helyette egy Steve McNivent, és őt is csak azért, mert kellett egy marveles rajzoló a tömény DC-s felhozatalba. Viszont mindkét díj jelöli J. H. Williamset, a Detective Comics tavalyi rajzolóját, akinek a grafikái önmagában elegek voltak sokaknak, hogy vegyék a sorozatot.

Ahol a jelek szerint egyik díjnál sincs vita, az a legjobb album/legjobb író-rajzoló kategóriája. Darwyn Cooke adaptációja Richard Stark első Hunter-regényéből és David Mazuchelli Asterios Polypja mindkét helyen ott van, és valószínűleg közöttük fog eldőlni mindkét kategória sorsa.
Ami viszont engem meglepett, hogy az Eisnernél nyoma sincs a legjobb beírók között a nagy nevű Richard Starkingsnak, van helyette viszont egy szerintem annyira nem kiemelkedő, bár tényleg ügyes munkát nyújtó Tom Orchesowski. Bár ez a kategória nem éppen kiemelt, de az eddig látottak alapján szerintem Mazuchelli és Brian Fies között fog eldőlni, akik mindketten zseniális munkát végeztek. Ami különösen fura, hogy Todd Kleinnak ismét nincs nyoma egyik díj jelöltjei között sem, pedig ha valaki már legendás beíró, akkor ő az.
Szintén eléggé elfeledettek még a színezők is. Fentebb már volt szó róla, hogy a pályafutása talán legalján álló Sinclair jelölése kicsit megdöbbentett, de végső soron lényegtelen, hisz a Dark Horse színezőautomatája, Dave Stewart évek óta folyamatosan bezsebeli mindkét díjat. Igaz, Laura Martin időtől időre elhappolja előle a Harvey-t, és a mostani Rocketeerjével lehet, most is van esélye erre.

Amiben furamód egyetértenek a jelölések, azok az új sorozatok. Bár a Harvey itt szerintem sokkal jobban eltalálta a jelöléseit a Chew-Irredeemable-Sweet Toth-Unwritten négyesfogattal, plusz a jelenleg talán legjobb szuperhősös sorozattal, a Batman & Robinnal. Az egyáltalán nem eredeti Do Androids Dream of Electric Sheep az Eisnernél nagyon kilóg még az "új" fogalmából is.

Végül az egy részesek vannak hátra. Az Eisnernél egyszerűen érthetetlen az első kettő, hogy mit keresnek egyáltalán ott, de a Harvey is tesz meglepő dolgokat, mert ott meg minden gond nélkül beraktak komplett albumokat, amik mellett az egy füzetes sztoriknak nem sok esélyük lehet.

És bár ezek alapján azt mondanám, az idei Harvey-díj sokkal összeszedettebbnek és átgondoltabbnak tűnik, mint a nem egyszer kérdéseket felvető Eisner, persze a személyes preferenciák miatt így is lehet még ezzel is vitatkozni. Fura például, hogy egyetlen kategóriában se látni a LoEG: Century első kötetét, vagy akár mondjuk az Atomic Robót, hogy csak kettőt említsek.