Sokáig ismét nem olvastam adaptációs képregényt. Mivel a régiek (Cs. Horváth) közül azokat, melyeket újra kiadtak füzetben, albumban stb. már elolvastam, a nem-újrakiadottakat pedig nem kutattam fel , sok-sok műről lemaradtam, de ezeket nem nagyon bánom, Cs. Horváthot egyre nehezebben olvastam egyébként is – a sok-sok szöveg miatt.
Nemrég azonban hozzájutottam jópár kölcsön-Füleshez, Füles évkönyvhöz és Extra Fülesbagolyhoz, és itt olvastam Kiss Ferenc adaptációit. És nagyon élveztem őket. Egészen más hozzáállást képviselnek ezek a munkák, mint amit megszoktam adaptáció alatt.
Természetesen mindent a legjobb a maga médiumán befogadni (sokan azt mondják, eredeti nyelven – de én csak angolul tudok még olvasni, s komoly irodalmat nem is), erre az egyik legjobb képregényes példa számomra a Ray Bradbury novelláinak képregényes feldolgozása. Az eredetihez képest olyan, mint a Holdhoz képest a Hold árnyéka. Semmiféle közös hangulat nincs bennük, az a jellemző mézesmázos, de isteni bredböriség, mely oly komoly nyomot hagyott bennem kamaszként sehol nincs a lapokon. Pedig neves művészek készítették. Mégsem nem hogy az igazi, de őszintén? Talmi holmi.
A Fülesekre visszatérve, jelentősen nehezíti az olvasást, hogy 4 oldal elolvasása után elő kell venni a következő lapszámot, odalapozni a következő „részhez”, aztán így tovább mondjuk tizenhatszor vagy tizennyolcszor. Amit mégis nagyon élveztem, az a Don Quijote volt, és még egy rövidebb, amit nagyon, nagykedvenc íróm, Mark Twain Az egymillió fontos bankjegye. Az a fajta szöveghalmaz, ami a cséhorváti adaptációt jellemezte, teljesen hiányzik. A művek az eredetiek olvasása nélkül összeállnak kerek egésszé. A rajzok jók, illenek az egyes feldolgozásokhoz.
Maradok annál, hogy mindent eredetiben jobb fogyasztani, mégis sajnálom, hogy ezek a szórakoztatóan képregényre átírt művek nem jelennek meg egyben, szép új kötetekben. Van adaptációs képregény Magyarországon továbbra is (tudom, hogy nehezen nyílik ki a szemem, és Kiss Ferenc már évtizedekkel ezelőtt átvette a stafétabotot – egy újszülöttnek minden komikúj), jó értelemben vett szöveghonosítás, képregényesítés, és ismét csak egy emberhez köthető, mint az idők hajnalán. Most modernebb, jobb, megfelel a kényesebb igényeknek is - Kiss Ferenc írja őket.
A fenti kép eredetije a kepregeny.net-en van.