Szabó Zoli előadását sajnos nem hallottam, így nem tudom mit mondhatott Szegeden, erről (is) szóló előadásában.

Azért jött elő a téma, mert az 5Panelsnél is felmerült már, hogy mondjuk egy érdeklődő azt kérte, ajánljanak neki underground képregényeket. Hogy mi ez meg hogy mitől az, arra már nem került sor, mert a válaszadó nem tudott neki felelni, nem tudta, mit ajánljon a választékból.

A gondolataim is inkább meglátások, mint konkrét hivatkozások.

Underground képregény? Mi lehet az? Hát ami nem mainstream egyrészt. De ez kevés. A képzetemben van mainstream képregény, kísérleti képregény és külön osztály a klasszikus underground. Nagyjából ez a három kategória lefedi a formai és a tartalmi különbségeket. És nem lehet elmenni a gazdasági vonatkozás mellett sem (példányszám)

Mi jellemezheti a mainstream képregényt?

- Könnyű közérthetőség.

- Nagy példányszám.

- Elsősorban szórakoztató jelleg.

Mi jellemezheti az undergroundot?

- A közérthetősége lehet könnyű, de lehet komolyabb befogadói hozzájárulást igénylő mű is.

- Kisebb példányszám.

- Elsősorban társadalomkritika, azaz ellenkultúra.

Mi jellemezheti a kísérleti képregényt?

- Bármi, ez a kategória nagyon tág.

- Közérthetősége nehezebb, formája, tartalma miatt is. Elég nagy befogadói türelem és elmélyült olvasói hozzáállás szükséges hozzá.

- Kisebb példányszám.

- Elsősorban egzisztencia-bemutatás, akár személyes, akár képzelt szereplővel, ál-ellenkultúra valójában.

Nemzetközi példákat hozva.

- Mainstream nekem Batman, de a MAUS is. Ez utóbbi átmenet az undergroundba, de nem elsősorban társadalomkritikus, hanem szórakoztató-elgondolkodtató mű.

- Underground a Zap!, Crumb művei például.

- Kísérletinek mondom mondjuk Woodring Frank-jét, vagy Chris Ware munkáit, a pár éve megismert Lamelos-csoport munkáit is.

Átmenetek vannak, meg lehet ide is oda is tartozni, alapvető különbségeket a felsorolt tulajdonságokban látok.

Magyar példák

- Mainstream - mostani időben a példányszám eleve kizárja azt, hogy legyen, kivéve talán nagyobb példányszámú kiadványokat, a Slusssz Kulcs Klán jut eszembe. Tartalmilag az 5Panels művek ide tartozhatnak. Néhány MKA-mű, főleg az adaptációk, ezen túl Felvidéki Miklós művei, de Lakatos István Lencsilánya is. Reprezentánsa A munka gyümölcse lehet, mely ugyan egy problémát vet fel, de ez inkább áltársadalmi, mint igazán az, inkább elgondolkoztat és szórakoztat. Johnny Fellow. Régebbről szinte minden ideillik, a testőrség (Zórád, Sebők, Korcsmáros, Fazekas) munkái is.

- Underground - aki talál színtiszta ilyet magyarul, jelentkezzen. Elsősorban a társadalmi jelenségekre való reflektálás hiányzik. Mlinkó Zoltán képregénye hasonló, de ez formailag kísérleti képregény.

- Kísérleti: Oravecz Gergely, a Semmi, és hiába néznek ki szépen sokszor az MKA-képregények, ezek közül párat tartalmi része miatt ide tennék.

Vass Robit hova tegyem?

Ez a felosztás önkényes, megérzésen alapul, de nem a szokásos szerzői vagy nem szerzői tengelyen képzeli el a képregények rendszerét.