Gyerekkoromban ez volt az Úttörőház. Jártam ide Régész Szakkörbe, Filmkubba, emlékezetes volt a találkozás Haui Józseffel, később, pár évvel ezelőtt a lánya, Boglárka is kulturális-idegenforgalmi szakemberként dolgozott a városházán, a barátja pedig apám Heves Megyei Tervező Vállalt-béli volt kollégája fia volt, szóval kicsi a világ. Ugyanolyan maradt az Úttörőház 2005-ig, jó szocreál épület, a felső sötétke folyosón hatalmas Doktor Bubó-részlet. Mikor oda kerültem, akkor alakították át, elég modern lett, jó hely, sajnos a Doktor Bubó faliposzternek vége lett.
Egy időben jártam ide Semices újságokat – Bobó és Góliát, Robotzsau, Batman, Superman, A csodálatos Pókember stb. – olvasni, a porta mellett voltak kitéve, de sokat elvittek közülük, hétről hétre kevesebb újság volt ott.
Csodák. Viszem ki a szokásos meghívókat az óvodákba, plakátokat rendezvényekről kicsiknek, mint PR-es, J ott járok az Olasz utcai óvodánál, megszólít egy 50 körüli serényen dolgozó, kedves arcú nő. Kedves Laci! Van pár képregényem, és mivel lassan jön a lomtalanítás, arra gondoltam, nem dobom ki őket, hanem odaadom magának, láttam a tévében, hogy képregényeket gyűjt, és szakkört is vezet. Köszönöm, csókolom, igen. És emlékszem magára az óvodából még, Laci! Te jó ég, ezt komolyan tetszik mondani? Igen, emlékszem. Az 26 éve volt.
Vagy ötven Mozaik, az „újabb”, nyolcvanas évekbeli számok, ebből megvolt eredetileg nekem is az összes szám, de elveszett vagy húsz darab kivételével, csodálatos módon újratermett, vagy húsz Kockás, szintúgy megvoltak, elvesztek és megkerültek, és vagy harminc Hahota, ugyancsak.
Aztán bejött egyszer a Forrásba Oláh Eszter, és átadott megőrzésre néhány képregényt, melyet az apukája vágott ki annak idején a Népújságból. Még egy külön karton védőborító is van hozzá, gondosan vigyázok rá. Aztán bejött a testvére és ő is adott egy ugyanolyan példányt védőborító nélkül.
Képek pótlás alatt.
