Bár az MKSZ-nek (Magyar Képregény Szövetség) nem hiszem, hogy egyhamar tagja leszek, ez nem is érdekel senkit. Nem is fontos. (Ezért ezzel kezdted, mi, nagyokos?) Fontos, hogy marketing-áttörést hajtott végre a szövetség (nagybetűvel: a Szövetség nekem a League of Extaordinary Gentlement jelenti, és ez nem az a társaság :), átszakítottak egy célszalagot, tettek egy lépést céljuk felé: elhitetni az emberekkel, hogy Magyarországon több, mint pár ezer ember olvas képregényt, elhitetni azért, hogy a többi ember is kíváncsi legyen a képregényre, meg az emberekre, akik kíváncsiak a képregényre. Kicsit negatívan hangzik, meg lehet ezt fogalmazni szebben is, a cél a képregény népszerűsítése, mert hogy az jó, szórakoztat, tanít, örömöt szerez; a képregény, mint sajátos művészeti ág elismertetése (erről senki nem nyithat vitát, aki olvasott már igazi képregényt), a képregény felmutatása a nagyközönségnek.
Az Est az Exit beolvadása óta, azaz nem is olyan régtől az egyetlen nagy volumenű programajánló magazin. Mivel a különszám példányszáma 10.000, ebből lejön mondjuk ezer, ami ide-oda elmegy, ha egy gyűjtőrácsba kerül ötven példány, akkor is majd kétszáz helyen lesz jelen a képregényes ajánló. De mindegy. Több száz helyről beszélünk. Forgalmas, szép szóval frekventált helyekről, plázákról, kocsmákról, inzétményekről, mozikról. Ha elkel mind, több, mint tízezer ember értesül arról, hogy május 22-én képregényfesztivál lesz a Gödörben. Ez olyan húzás, amihez csak gratulálni lehet.
Tavaly még Képregény Info volt, ami nekünk, akik amúgy is évek óta törzsfesztiválrajárók vagyunk, talán jobban szívünkhöz nőtt, mert több képregény volt benne, mert megszoktuk, hogy milyen jó kis offszet-cucc, nem kell rá vigyázni rá, mert úgyis gyűrött lesz a végére (bár van köztünk persze, aki rögtön a pultnál óvatosan merev mappába helyezte, ahogy a többi kordokumentumot, képregényt, szórólapot). Több volt benne az információ, a megjelenésekről, újdonságokról biztosan, és a nagyobb felületen jobban eloszlottak a reklámok, meg hát a fekete-fehér olyan a színeshez képest, mint Lugosi Béla meg Tom Cruise. A terjesztése alig több, mint minimális volt, néhány önkéntes vitte el kocsmákba, egyetemekre, ide-oda. Meg kellett kérdezni, ki lehet-e tenni. Ki lehetett, persze, de mindig maradt belőle, szerintem elég sok.
Ha kétséges is az eredmény (ki tudja az ajánlómagazin hatása mi lesz, kevesebb vendéget nehéz elképzelni, a Gödör megrohamozása eddig érdektelenek által viszont olyan hihetetlennek tűnik, hogy nem is merek belegondolni - az új rajongók kiszorítják a geekeket, akik félve menekülnek a számukra oly szokatlan tömeg elől a kijárat felé?), ez a lépés nagyon jó volt a fesztivál szervezőjétől, amely egyben a legnagyobb (egyetlen?) magyar képregény-népszerűsítéssel foglalkozó civil szervezet. (Még egyet remélek: ettől kinő a szűk Gödörből a fesztivál.)