Egyre nehezebben vágok bele bizonyos nagy vállalkozásokba: ilyen például új szuperhőscsapatok megismerése. Ugye, adottak a régi nagy csapatok, Marvelnél az F4 (sose szerettem igazán - valószínűleg csak nem olvastam IGAZÁN jó történeteket tőlük - bár az Ultimate F4 az annak idején nálunk futó sorozatok közül a kedvencem lett, na meg eszembe jutott közben a Galactus-per is), X-men, Bosszú Angyalai. DC-nél JLA, JSA. A felnőttek.
(És ott vannak a "gonoszok", a Zsiványok Flash-béli megrázó kalandjai, a Secret Six erőszakos világa - ezek se rosszak, de nekem túl sötét a sötét oldal - aki túl sokáig néz a sötétbe, arra a sötét visszanéz - és én nem szeretem, ha néznek)
Aztán jönnek az ifjabbak. Még régen a Semic lapjaiban feltűntek az Új Mutánsok (Farkas és a többiek), ők szimpatikusak voltak, meg a Tini Titánok - ők is, de mivel nem kaptam sokat belőlük, nem is kerestem őket. Aztán jött az Új X-men, benne új, fiatal szereplőkkel, aztán az Initiative meg a többi, és számomra teljesen érdektelenné váltak a fiatalok, legifjabbak, még ifjabbak egészen Hope-ig. Young Avengers, Runaways ésatöbbi.
(A Wildstorm legendás sorozataival kapcsolatban nagy az elmaradásom.)
Ott van például a Legion of Superheroes, a 31. század szuperlégiója. Ezer arc, még szimpik is lennének, de miért vannak ennyien? Nincs időm rájuk.
Aztán nemrég beszereztem jónéhány kötetet, mintegy 11-12 db tpb-t. Teen Titans és Outsiders. A Teen Titans Geoff Jonhs, az Outsiderek Judd Winnick. A TT-vel igazán semmi baj, be lehetett kapcsolódni, és minden kötet élvezetes, minimum négycsillagos olvasmány. Az Outsiders-t a 3. kötetnél kezdtem, mert az első kettő nem volt olyan vonzó, és ez is bejött. Nem egy Geoff Jones, de azért nem volt rossz, szerintem a későbbi Secret Six sokat merített - legalább a hangulatból.
Egyszóval nehéz az ismerkedés. Gondolom, hogy minden korosztály számára gyártják ezeket a képregényeket, és az alapötlet az, hogy mindenki életkorának megfelelő csapatok iránt érdeklődjön. De minél fiatalabbak, annál kevésbé érdekelnek, pedig annak idején Franklin Richards volt az egyik legérdekesebb szereplő számomra.
Ez van. Nektek?
